Filmek a cigányokról

A film főhőse egy tizenkét éves fiatal lány, Lulu, aki folyton megszökik az iskolából. Az osztálytársai között idegenül érzi magát, a családjában pedig egy feladat vár rá minden nap: ellátni a kisebbeket. Jelene sivár, jövője kilátástalan. Olga, aki a közeli családsegítő részéről látogatja a családot, tehetetlennek érzi magát. Lulu története akkor vesz döntő fordulatot, amikor nemcsak az iskolából, hanem a faluból is elszökik. Lulu élete mellett beleláthatunk több család és a falu életébe is. A több mint hat hónapon át zajló, állandó jelenlétre épülő forgatás olyan emberek és gyerekek életét követte nyomon, akiknek sorsát a munkanélküliség, az éhezés, az uzsora-kamat pecsételi meg.

A cigány holokauszt eseményei az elhallgatott történelem lapjaira tartoztak. A cigány áldozatok sorsa egészen a legutóbbi időkig nem került az érdeklődés középpontjába, az áldozatokra senki sem volt kíváncsi. Néhány újságcikktől és rövidebb tanulmánytól eltekintve máig Karsai László történész 1992-ben megjelent kötete az egyetlen rendelkezésünkre álló monográfia ebben a témában. E film először tesz kísérletet arra, hogy átfogó képet adjon a magyarországi cigányok deportálásáról a dokumentumfilm eszközeivel. A túlélők, a filmbéli visszaemlékezők megtalálásához a Magyar Vöröskereszt nyújtott segítséget. A svájci kormány 1998-as segítőakciója nyomán ugyanis ők voltak a közvetítők. Így a film forgatását megelőzően közel száz túlélővel ismerkedtem meg, közülük választottam ki filmem szereplőit.

Szegénységben, nyomorban tengődnek a cigányok Szarajevó környékén. Az egyetlen lehetőség a felemelkedésre a külföldi munkavállalás. Csillogó autóján hazalátogat az Olaszországba szakadt Ahmed. A cigánymaffia vezére aranyláncot viselő, élveteg ravaszdi, aki nemcsak fenyegetéssel, hanem az érzelmesség húrját pengetve cserkészi be az áldozatait. Ahmed pénzt, támaszt és segítséget ígér az ifjú, különleges képességekkel megáldott Perhannak, ha vele tart. Az ígéret földjén azonban a koldulás, betörés, prostitúció jelenti a megélhetést. Amikor Perhan rádöbben, hogy kihasználták, már késő.

Marci, a fiatal és tehetséges programozó, anyjával él. A fiú sokat gondol az apjára, akit sosem ismert meg. Emellett gyors karrierről és sok pénzről álmodozik. Amikor néhány falat ételért hozzászegődik egy kis cigánylány, a fiú élete gyökeresen megváltozik. A kis Juli különleges képességeit felhasználva Marci bankszámlákat akar feltörni, ami jelentősen megkönnyítené útját a fényűző élet felé. A fiú nincs tisztában azzal, hogy az önzetlenül szerető Juli "megvétele" egy életre szóló kötelék kezdetét jelenti. A cigánylány Marci és barátnője - Elvira - közé áll.

Lovér - Lear király népi hasonmása - büszke apja három gyönyörű lánynak és kiváló mesemondó. A cigány település elköltöztetése miatt azonban élete tragikus fordulatot vesz. Tehetetlen dühében leszúrja a tisztviselőt, aki rá akarja venni az embereket a költözlésre. Lovér erre nem hajlandó, inkább kimeszeli a házát, mielőtt a buldózer lerombolja, és elosztja a lányai közt az államtól kapott pénzt. Ennek azonban az a feltétele, hogy a lányok a falu előtt tegyenek tanúságot apjuk iránt érzett szeretetükről, odaadásukról és hálájukról. De Sarolta, a kedvenc, nem engedelmeskedik ennek az elvárásnak.

Grga Pitic - a cigány keresztapa és szemétdombkirály - és Zarije, egy cementüzem büszke tulajdonosa, régi jó barátok, bár vagy 25 éve nem találkoztak. A már nyolcvanas éveiket taposó, betegségekkel küszködő két zsivány kölcsönös tiszteletben élt át együtt bűnt és bűnhődést. Zarije fia, Matko, a semmirekellő naplopó, mivel saját apját nem meri megkérni, Grgától kér pénzt kölcsön egy vonatrakomány benzin megszerzésére. Matko, sikeres trükkjén felbuzdulva felajánlja Dadan Karambolónak, a cigány gengszterek kábítószeres királyának, hogy beveszi a benzinbuliba. A gátlástalan Dadan azonban becsapja, így nincs más választása, mint elfogadni Dadan kárpótlási kérését, vagyis hogy hozzáadja fiát, Zarét Dadan húgához, Afroditához.