Könyvek a cigányokról

Zavarba ejtő, nyomasztó, feszélyező, elszomorító - nehéz bármiféle derűs jelzőt találni erre az emlékfüzérre, amely egy magányos, már nem fiatal asszony hétköznapi élettapasztalatait idézi föl, aki beköltözött egy kicsi, nagyrészt cigányok lakta faluba, és ott hét évet élt, miközben beleérző módon segíteni próbált, ahol tudott. Özv. Szabó Ferencné nem író, nem csiszolt hangú stiliszta, történetei mégis elevenek és kézzelfoghatóak. Szinte házról házra haladva idézi föl közelebbi és távolabbi szomszédai mindennapjait, egymás közti - többnyire rossz, sőt ellenséges viszonyaikat, amelyeket szerinte alapvetően az irigység, egymás megrövidítésének a napi gyakorlata és a félelem határozott meg azokban az esztendőkben, amíg az elmúlt évtized folyamán ebben a községben élt.

A Cigány világok Európában a résztvevő megfigyeléses módszerrel végzett cigánykutatások legújabb hazai és külföldi eredményeivel ismerteti meg az olvasókat. A kötetben található magyarországi, erdélyi és kárpátaljai tanulmányok mellett, spanyolországi, franciaországi, olaszországi és görögországi terepmunkák nyomán született tanulmányfordítások és recenziók teszik gazdagabbá az európai körképet.

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői a cigánysághoz kapcsolódó, eddig kevéssé kutatott kérdéseket vizsgálnak. Így többek között azt, hogy különböznek-e a cigány és nem cigány családok, milyen változásokon mennek keresztül a helyi és a tágabb környezethez való alkalmazkodás során, milyen hagyományokat-szokásokat örökítenek át, másképpen tanulnak-e, másképpen látják-e a világot a cigány és a nem cigány gyerekek.

Romungrók, lovárik, beások… honnan jönnek, merre vándoroltak, milyen nyelveket beszélnek, hogyan élnek, miben hisznek, hogyan alakulhat a jövőjük? A magyarországi cigányság múltjáról, jelenlegi helyzetéről, felemelkedésük esélyeiről beszél a lelkes romológus ̶ ezzel segítve a népcsoport megismerését, megértését és a teendők megfogalmazását. Tények, esélyek, remények. …személyes vallomás, amelyben a cigányság iránt elkötelezett kutató a szaktudományos adatokat átélhető módon mutatja be. ̶ Prof. Dr. Forray R. Katalin, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem.

A könyv célja, hogy segítse a romák árnyaltabb megértését azzal, hogy az olvasó elé tárja egyrészt kultúrájuk és életmódjuk sokszínűségét, másrészt azt a bánásmódot, amelyet az évszázadok során el kellett szenvedniük. A kötet érdeme, hogy szól azokhoz a pedagógusokhoz, akik cigány és utazó gyerekekkel foglalkoznak, valamint az oktatási szakemberekhez, a helyi és a regionális önkormányzatok képviselőihez, a szociális munkásokhoz, az önkéntesekhez és azokhoz az olvasókhoz is, akik csak alig vagy egyáltalán nem ismerik a cigányokkal kapcsolatos problémákat.

"A nem-cigányoknak van saját területük, nemzettudatuk, nyereségcentrikus gazdaságuk, hivatalaik, iskoláik, írott történelmük, erőszakszervezeteik, törvényeik, nemzetközi egyezményeik. A cigányoknak mindez nincs. Két földi modus vivendi él egymás mellett a történelem homályba vesző kezdete óta."

"A cigány is a magyar nép egyik alakja, mert annyira hozzánőtt már ehhez a földhöz, s eleve föl kell tennünk, hogy azon írók, akiknek munkáiban megtaláljuk a cigány alakját, a leghatározottabb fogékonysággal bírtak a népiesség iránt. A legvilágosabban észrevehető ez a magyaros iskola egyik tagján, Gvadányi Józsefen."